Állatok Világnapján - és azon túl

Firenzében, egy 1931-ben tartott környezetvédelmi konferencia keretén belül merült fel először az Állatok Világnapjának (World Animal Day) gondolata. Az október 4. pedig azért lett a kiválasztott nap, mert ez Assisi Szent Ferenc halálának napja, egyúttal emléknapja is. Ez a nap tisztelgés az állatok védőszentje, Assisi Szent Ferenc előtt, aki már a 13. század elején azt hirdette, hogy mindent szeretnünk kell, ami körülvesz minket, legyen az élő vagy élettelen.

Az állatok világnapjának alapelve, hogy az állatok boldogabbá teszik életünket, segítőtársként és barátként gazdagítják mindennapjainkat. Az ünnep célja, hogy az ember és állat közötti barátságot erősítse, valamint felhívja a figyelmet az együttélés fontosságára.

Az alkalomból bemutatjuk a Duna vízrendszerének legnemesebb és legnagyobb halát, amely a viza. A századforduló után a vízlépcsők megépítéséig a pesti nép egyik legnagyobb szórakozása volt egykor a Lánchíd alatti viza halászat, amikor nem volt ritka a 7 méteres példány sem, innen kapta a nevét a Vizafogó nevű városrész is. A viza a gazdagság, a bőség jelképe volt. Halászatát már az Árpád-házi királyok idejében is királyi felségjog szabályozta, nem lehetett bárhol, bármikor és természetesen bárkinek kifogni. A dinoszauruszokkal egyidős ez a halfaj, legalább 200 millió éves. Méretes példányai elérték a 6-7 méteres hosszúságot és a másfél tonnát. A mai Budapest, Komárom és Szigetköz térségben valaha ekkora halak úszkáltak, húsa elsőrangú, ikrája pedig kivételesen finom, abból készül a beluga kaviár. És ez okozta a vesztét, ma már gyakorlatilag kipusztult a Kárpát-medencéből. De hová tűnt és miért tűnt el a viza? Érdemes-e visszatelepíteni? Mi lett a Viza 2020 programmal és az igaz, hogy zárt telepeken ma is él viza Magyarországon? Legenda, hogy pesti horgászok fognak néha egyet-egyet?

Erről szól a Kossuth Rádió Nagyítás című műsora. Ha érdekel és van időd a részletekre, hallgasd meg a műsort a képre kattintva